Ha látnátok, milyen autókat... meg milyen
utakon...
Nagy fehér dzsipeket, nagy fekete U meg N
betűkkel az oldalukon, az újabbaknak búvárpipához hasonló cső is van az elején,
gondolom, hogy víz alatt is lehessen őket használni.
Arról már meséltem, mekkora gödrök tudnak
lenni a burkolatlan utakon. Most még csak elmegy, kicsit megfájdul a nyakam ha
fél óránál hosszabb útra megyünk, mert tartani kell a fejemet a helyén, de majd
akkor lesz ez igazán érdekes, ha visszajön az esős évszak, és a gödrök helyén
medencék alakulnak ki. Arra már rájöttem, hogy a hosszú fehér nadrág sosem lesz
itt használva, térdtől lefele mindig retkes vagyok az autóba és -ból mászástól
(térd fölött meg kék-zöld, mert mindig megtérdelem a kormányt, amikor igazítom
az ülést), meg a portól.
Amit
még érdemes tudni, az az, hogy a kettő aszfaltozott út sincs kivilágítva este
(nappal se, de akkor nem zavar), és a gyalogosok szívbaj nélkül mászkálnak
sötétedés után is (jelzem, van járda, de minek). Állandóan a frász kerülget,
hogy egyszer elcsapok egyet, mert eddig még nem tűnt fel, hogy megpróbálnának
lehúzódni vagy legalább egyes oszlopba fejlődni, ha hallják vagy látják, hogy
az autóúton autó közelít. De ami még sokkal izgalmasabb, azok a motorosok. Taxi
helyett millió kismotoros van, nagyon menőn a bukójukra van írva a
telefonszámuk, ha esetleg hívni akarnék egyet (nem akarok). Na most ők vagy
sosem hallottak a közlekedési szabályokról, vagy direkt kihívásnak tekintik
őket. Simán szembejönnek az egyirányú úton, megelőznek jobbról ÉS balról, a
körülnézést dudálással helyettesítik. Védelmükben azért elmondom, hogy mindig
van náluk extra bukósisak az utasnak (azon is ott virít a telefonszám); de
azért nem kell aggódni, még nem éreztem a kísértést, hogy felüljek mögéjük :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése